Zhao Zhou

“Menj és igyál teát” válaszolta Zhao Zhou.

Zhao Zhou és teájának története

Kína déli részén, a burmai határ közelében, szubtrópusi erdők övezte vidéken, árnyas ligetekben több évszázaddal ezelőtt ültetett teafák nőnek.


Két szerzetesnövendék érkezett, hogy Zhao Zhoutól tanulhassanak.
– Jártál már itt? – kérdezte Zhao Zhou az egyiket.
– Nem – válaszolta a növendék.
– Menj, igyál teát – mondta Zhao Zhou.
Zhao Zhou a másik növendéknek is feltette a kérdést, de más választ kapott.
– Igen, én már jártam a kolostorban.
– Kérlek, menj és igyál teát.
Mivel két eltérő válaszra is ugyanazt válaszolta, a kolostor apátja gondolkodóba esett, majd megkérdezte Zhao Zhout.
– Miért mondta nekik, hogy menjenek teázni, miközben eltérően válaszoltak?
– Főapát – harsant fel Zhao Zhou.
– Igen, mester.
– Menj és igyál teát – mondta Zhao Zhou.

Zhaozhou Congshen

趙州 從諗

Jól ismert csan mester volt, aki 778 és 897 között élt, és százhúsz évesen hunyt el. Zhao Zhou nagyon fiatal korban állt be szerzetesnek. A mestere Nanquan Puyuan (南泉普願 748–835), utódja Mazu Daoyi (709–788) volt.
Zhao Zhou körbeutazta Kínát, végiglátogatta korának elismert csan mestereit, majd nyolcvan évesen letelepedett egy romos észak-kínai kolostorban. A következő negyven évben kisszámú szerzetesből álló közösséget tanított.

Zhao Zhout a Tang-kori Kína legnagyobb csan mestereként tartják számon. Ebben az időszakban a dinasztia hegemóniája hanyatlott, és egyre több hadúr szerzett magának hatalmat. Zhao Zhou által alapított vonal a háborúk és a buddhisták üldöztetése miatt gyorsan megszakadt, így az ezredik év után nem maradtak fenn róla írásos emlékek.

Egy frissen érkező szerzetes bocsánatkérően így szólt:

– Üres kézzel jöttem!
– Akkor rakd le! – szólt Zhao Zhou.
– Mit rakjak le, amikor semmit sem hoztam magammal?
– Akkor cipeld tovább!

Egy szerzetes így szólt:
– Ha koldus jön hozzánk, mit adjunk neki?
– Nem szenved az hiányt semmiben – válaszolt Zhao Zhou.