A Japán áttörés

A Yoshida család 500 éve készít teát Japánban

Tavasszal megismerkedtünk Japán egyik legrégebbi teakertjének vezetőjével, Yoshida Masahiroval, aki családjával már 16 generáció óta, azaz közel 500 éve gondozza, és műveli a családi teakertet. Ők Japán legrégebbi teakertjének gondozói is, ami nagy tisztesség.
A japán teák annyira más vonalat képviselnek, hogy különleges zöld, friss, élénk hangulatukkal egyből bekerültek teáink közé. Nagy szerencsénk, hogy egy ilyen kíváló háttérrel rendelkező teakert teáit ihatjuk.

A japán tea rövid története

A buddhizmus Rinzai irányzatát Japánban meghonosító Myōan Eisai (明菴栄西) a legenda szerint kínai utazása során ismerkedett meg a teával, majd útjáról megtérve, megalapította Japán első teaültetvényét a Kōzan-ji templom mellett. Az ő nevéhez köthető az 1214-ben íródott könyv, Kissa Yōjōki (喫茶養生記), ami a teafogyasztás jótékony hatásait írja le. Jóllehet, Japánban a tea közel 800 éves múltra tekint vissza, a mai formáját csak jóval később, a XVIII. századra nyerte el, mikor is Sōhen Nagatani (永谷宗円), egy ujii teatermesztő kifejlesztette a sencha eljárást.

A Kōzan-ji (高山寺) templom teakertjét gondozva, a Yoshida család legfőbb célja az évszázadokon át fennmaradó tradíciók továbbörökítése. 1969-ben létrehoztak egy, a hagyományos Uji tea készítés megőrzésére törekvő szervezetet, aminek következtében egy évvel később az Uji kézi teasodrás eljárását Japán Nemzeti Kulturális Értékévé nyilvánították, és Yoshida Kisaburō-t nevezték ki a technika őrzőjének.

 

 

Árnyékolt teák, a friss zöld élménye

Sok mintát kaptunk, kóstoltuk őket többször, végül kiválasztottuk azt a 3 típust (Gyokuro 玉露, Sencha 煎茶, Kabusecha 冠茶) amiket megszerettünk. Ezen teák fogyasztásakor érezhetően feltöltődött testünk friss, zöld elemekkel. Személyes kedvenc a szinte esszenciaként fogyasztható árnyékolt tea a Gyokuro.

Lenyűgöző a japán teáknál tapasztalt finom, aprólékos elkészítési mód, s az ennek következtében megjelenő rendkívül kifinomult ízvilág. A legszembetűnőbb élményt az a hihetetlen mértékű természetes zöld adta, amit a teák magukban hordoztak. Ennek egyik oka, hogy míg Kínában a zöld teákat hagyományosan sütik, addig Japánban a fonnyasztás utáni hőkezelés, gőzölés útján kapja meg a tea, s az így kapott levelek nem veszítik el természetes zöldességüket (klorofill, xantofil kevésbé bomlik). Az intenzív zöldesség, a tea olajos sűrűsége és édeskés fanyarsága abban rejlik, hogy egyes teatípusok (pl.: Gyokuro) szedés előtt meghatározott ideig árnyékban nőnek, és így, a napfénytől elzárt, ezáltal jelentősen kisebb mértékben növekedő levelekben nagy mennyiségű aminosav, klorofill halmozódik fel. Ez az úgynevezett ooshita eljárás.